Mi a különbség a fogaskerék-szivattyú és a lapátos szivattyú között?

A fogaskerék-szivattyú és a lapátos szivattyú két gyakori hidraulikus szivattyú, amelyek szerkezetében, működési elvében, teljesítményében és alkalmazási lehetőségeiben bizonyos különbségek vannak. Íme a különbségek lebontása:
Először is a szerkezeti különbségek
Fogaskerék-szivattyú: főként szivattyútestből, fogaskerékből, tengelyből és tömítésekből áll. Két vagy több fogaskerék forog egy egymáshoz szorosan illeszkedő szivattyútestben, és a térfogat a fogaskerekek összekapcsolódása és szétválasztása révén változik, így teljessé válik a folyadék szívása és kiürítése.
Lapátos szivattyú: rotorból, állórészből, lapátból, szeleplemezből és zárósapkából és egyéb alkatrészekből áll. A penge rugalmasan tud csúszni a rotor hornyában. Centrifugális erő hatására, amikor a forgórész forog, és nyomást gyakorol az olaj a lapát gyökerére, a lapát teteje közel van az állórész belső felületéhez, és egy lezárt munkaüreget képez.
Másodszor, a működési elv
Fogaskerék-szivattyú: támaszkodjon egy pár fogra, azonos számú, szélességű és modulusú fogaskerekes fogaskerék munkára, fogaskerekes háló és leválás segítségével a tömítés kialakításához térfogatváltozások és szívó-, nyomású olajok előrehaladása. A fogaskerék-szivattyú térfogat-kiszorításos szivattyú, áramlása arányos a fordulatszámmal.
Lapátos szivattyú: Amikor a forgórész forog, a lapát centrifugális erő és nyomás alatti olaj hatása alatt áll, a csúcs pedig közel van az állórész belső felületéhez, hogy egy lezárt munkakamrát képezzen. A forgórész forgásával a tömítőkamra térfogata fokozatosan növekszik vagy csökken, hogy elérje az olajabszorpciót és az olajnyomást.
Harmadszor, a teljesítmény jellemzői
Hatékonyság: A fogaskerekes szivattyúk viszonylag magas térfogati hatásfokukról ismertek, jellemzően 85-95%. A lapátos szivattyúk térfogati hatásfoka is jó, általában 85% és 90% között van.
Nyomás: A fogaskerekes szivattyúkat általában alacsony és közepes nyomású alkalmazásokban használják, a nyomás általában nem haladja meg a 3,{1}} psi-t (200 bar). A lapátos szivattyúk közepes nyomású alkalmazásokra alkalmasak, és általában 200 bar (3,000 psi) nyomásig is használhatók, de bizonyos változatok nagyobb nyomást is képesek kezelni.
Zaj: Fogaskerék-szivattyú a fogaskerék-háló miatt, a zaj viszonylag nagy. A lapátos szivattyú általában halkabb, mint a fogaskerekes szivattyú, mert simábban működik.
Karbantartás: A fogaskerekes szivattyúk általában kevesebb karbantartást igényelnek egyszerűbb kialakításuk miatt, de szükség lehet a fogaskerekek és tömítések rendszeres cseréjére. A lapátos szivattyúk mérsékelt karbantartást igényelnek, és a lapátcsere és a tömítés ellenőrzése gyakori karbantartási feladatok.
4. Pályázati alkalmak
Fogaskerekes szivattyúk: Alkalmas alacsony és közepes nyomású alkalmazásokhoz, ahol az áramlás és a nyomás pontos szabályozása nem elengedhetetlen. Egyszerű kialakításúak, megbízhatóak és viszonylag alacsony költségűek, és gyakran használják alacsony követelményeket támasztó forgatókönyvekben, például kenőrendszerekben és hidraulikus rendszerekben.
Lapátos szivattyúk: Alkalmas olyan alkalmazásokhoz, ahol alacsony zajszintet és mérsékelt nyomást kell fenntartani. Képesek könnyű és közepesen viszkózus folyadékok kezelésére, és hatékonyak maradnak különféle üzemi nyomások mellett is. A lapátos szivattyúkat széles körben használják élelmiszer- és italfeldolgozásban, gyógyszeriparban és más területeken is.
Összefoglalva, nyilvánvaló különbségek vannak a fogaskerekes szivattyú és a lapátos szivattyú között a szerkezet, a működési elv, a teljesítmény jellemzői és az alkalmazási alkalmak tekintetében. A kiválasztás során a konkrét alkalmazási követelményeken, nyomásigényeken, áramlási követelményeken és költségmegfontolásokon és egyéb tényezőkön kell alapulnia az átfogó mérlegelés érdekében.